Koszi-lap

Párhuzamok időszaka II.rész

Folytatva az előző részt van egy olyan összefüggés a két ügy között (Hunwald – Koszi klán), amely kisértetisesen hasonlít egy másra! Ez pediglen az un. ügyészi csúsztatások sokasága. Hunwald esetnél piti dolognak számít az az ügyészi állítás, hogy Hunwald egy szállodában az ügyészség szóvívőjének a nevén jelentkezet be. Ez könnyen kivizsgálható, a szállodai vendégkönyvben feketén-fehéren fellelhetőaz, hogy ez tényleg megtörtént-e? Hunwald egyenes beszédbeli tv szereplésén ezt világosan cáfolta. Ha igaz Hunwald állítása, akkor nagyon mélyen elásta magát az ügyészség. Ha meg nem, akkor az ügyészségnek módja és és lehetősége van arra, hogy megtegye a megfelelő jogi lépéseket. Amit eddig nem tett meg.

Itt volt egy tényállítás, amely ellen bármely fél tud védekezni, vagy bizonyítani.

Ám mi a helyzet a Kosziék ügyében? Itt is az ügyészség állításai kerültek (volna) megcáfolásra, ha az elsőfokú  bíróság biztosította volna a jogban alapvetőnek számító „fegyver egyenlőség” elvét. De nem biztosította ezt az érintett vádlottaknak. Miben nyilvánultak meg ezek?

Kezdődtek a nyomozati szakban, amikor a bűnszervezet fejeinek kikiáltott Koszi testvérek kihallgatásaira nem biztosított elegendő időt sem a nyomozóhatóság, sem az ügyészség. Amennyiben tényleg fővezéreknek tartották őket, nem kellett volna többet foglalkozni velük? Koszi Istvánnal a három éves előzetesbeli fogvatartás alatt, a nyomozati jegyzőkönyvek szerint összességében 421 percet foglalkoztak. Ha ezt átszámítjuk, akkor 7 óra 1 percet. Persze, ez így teljességében sem igaz, mert ebből 4 óra volt a Cz. Attilával, P. Istvánnal, Sz. Károllyal és B. Józseffel történt szembesítés!

 Hogy mennyire koncepciózusnak látszik ez az ügy, arra a legszebb példa, hogy pl. Sz. Istvánt (az egyik motoros rendőrt ki sem hallgatták, csupán 10 percre vitték a nyomozók elé az iratismertetéshez!

 A tárgyaláson, az ügyészi vádbeszéd harmadik napján az ügyésznő a perbeszédében Cz. Attila és P. István vallomásaival kapcsolatban a következőket mondta:

„„nem engedett háttéralkuk nyomán tettek olyan vallomást, amilyet. Ami a leglényegesebb, hogy a nyomozóhatóság és az ügyészség ezeket a vallomásokat maradéktalanul elfogadta és a vádirati tényállási pontok megállapításainál kritika és ellenőrzés nélkül maradéktalanul magáévá tette.”-

(Ügyészi perbeszéd harmadik nap. Tárgyalási jegyzőkönyv 169. oldala.) Gondolom, nem kell az értelmezéshez magyarázatot fűzni!

Érdekes és elgondolkodtató, hogy az ügyészség végig P. Sándor vallomásait tartotta hihetőnek, ám ennek ellenére a többször hiteltelennek tartott Cz. Attila és P. István vallomásait helyezte előtérbe a tárgyalás folyamán.

 Itt megint egy érdekesség a tárgyalás folyamatáról. Az egyik motoros rendőr, időt, fáradtságot nem kímélve, gyakorlatilag elvégezte azt a tisztességes munkát, amelyet a nyomozó és ügyészi hatóságoknak kellett volna elvégezni. A 250 oldalas művet benyújtotta a bíróságnak. A bíróság befogadta. Majd egy hét múlva a tárgyalást vezető bíró példaként állította a többi vádlott elé. Sz. István megnyugodott, úgy érezte, nem dolgozott hiába. Eljött az ítélethirdetés napja. A tanácsvezető bíró a szóbeli indoklásnál közölte Sz. Istvánnal, örüljön, hogy nem indítanak ellen másik eljárást, mert a beadványa alapján akár eljárást is indíthatnának ellene!

 Vajon mi okozhatta ezt a pálfordulást a bíróban???  (folyt. köv.)

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat