Ki tudja még mennyi bizonyítási és eljárásjogi hibára derül fény?

Alkotmányjogi és felülvizsgálati kérelem a Kúria asztalán….

Érdekes cikk jelent meg a Magyar Nemzet  mai,17. oldalán. A cikk szerzője utal Nagy Gábor védőre, aki Szabó Miklóst védte végig a tárgyalás-sorozatban, hogy az első fokon eljáró tanácsvezető bíró több alkalommal is nyomozati bírói tisztet is ellátott a bűnügy nyomozati szakában.

Az akkor és a ma is hatályos Büntetéseljárási Törvény világosan tiltja a nyomozati bírói tisztséget ellátok bírói szerepvállalását az érintett ügyben. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtáblánál hiába jelezte az ügyvéd ezt a tény, a bíróság, mint a többi eljárásjogi hibát figyelmen kívül hagyta. (Ezekről korábban mi is írtunk.)

                                                                       

 (fotó: Magyar Nemzet)

Idézet a cikkből: „ A diósdi maffiaperben negyvenegy vádlott ügyeit tárgyalták, köztük volt olyan, akit egy másik gyilkosság felbujtójaként tartoztattak le., majd a Pest Megyei Bíróság különösebb indoklás nélkül mentette fel…. A Győrben februárban lefolytatott per azonban jelképes eljárás volt, a számos esetben indokolt és tényekkel alátámasztott bizonyítást meg sem nyitotta a testület.”

Ha végiggondoljuk a fentieket, és az általunk ismert tényeket, felvetődik a kérdés, Qui prodest? Kinek, kiknek állhatott érdekébe, érdekükbe az, hogy így történjenek a dolgok, ahogyan történtek. Szerintünk, a ma még jéghegy csücskének tekinthető „rendőrségi korrupciós” lebukások egy dominó effektus kezdetei lehetnek. Igen erős a nyomás. No, nem a rendőrökön, hanem a diósdi perben elítélteken. Utalnánk a Czibere Riasztásbeli tv nyilatkozatára, ahol kereken megmondták egyes testületi tagok neki, ha nem vigyáz a szájára, könnyen öngyilkos is lehet!

Akik csak egy kicsit is ismerik az egész ügyet, azoknak nyilvánvalóvá vált az a szomorú, akkor még alkotmányt, ma meg alaptörvényt sértő tény, hogy a rendőrség egyes egységei, tagjai önmagukat törvényfelettinek, sérthetetlennek képzelik. E tévképzet mindig meghozza azt a tényt, hogy az igazság mindig ki derül, és e törvénytelen cselekményeikért súlyos árat kell majd fizetniük.

Ám, hiába fognak ők bűnhődni, mi lesz a méltóságukban, egészségükben és egzisztenciájukban feleslegesen tönkre tett elítéltekkel? Mert pl. a Koszi testvéreknek, a két motoros rendőrnek és az „egyszemélyes” orgazdának az ő elítélésük kevés örömet fog okozni.

Mert őket már a hatalom arroganciával is megáldott emberei sikeresen tönkre tették! És ezt semekkora összegű pénzbeli kártérítéssel sem lehet megváltani!

Már csak az a kérdés, hogy a Kúria mikor fogja tárgyalni a beadványokat, mert minden egyes börtönben töltött nap az ártatlanul elítéltek életéből éveket vesz el.

 

A saját gyűjteményünkből néhány kiragadott példa:

1.- A telefonlehallgatásokat az ügyészség rendre a Kosziéknak tulajdonítja, ám a bizonyízási eljárás során ezen tévedéseket Frenkl  igazolja. Azaz, nem a Kosziék telefonáltak, hanem Frenkl beszélt P.Józseffel. (az ítéleti résznél viszont e tévedés továbbra is a Kosziék rovására lett írva.)

2.- Az ügyészi vádbeszéd harmadik napján, jegyzőkönyv bizonyítása alapján az alábbi ügyészi mondat hangzott el, amely felett a bíróság nemes egyszerűséggel átsiklott:

"..nem engedett háttéralkuk nyomán tettek olyan vallomást amilyet. Ami a leglényegesebb, hogy a nyomozóhatóság és az ügyészség ezeket a vallomásokat maradéktalanul elfogadta és a vádirati tényállási pontok megállapításainál kritika és és ellenőrzés maradéktalanul magáévá tette."

Amennyiben nem szorosan végezzük el a tényleges mondat elemzéseket, akkor is világossá válik, hogy a rendőrség - ügyészi felügyelett mellett,- meg nem engedett háttéralkukkal (törvénytelenül) igyekezett a gyanúsítottakra hatni, céljuknak megfelelő vallomásokat kicsikarni!

Szerintünk ez még csak a kisebbik baj lett volna, a nagyobbik baj az ügyészség mindezeket kritika és ELLENŐRZÉS nélkül elfogadta! Ebben az esetben beszélhetünk e, ilyen mondatok után törvényességről?

Már ezen mondatoktól a másodfoknak új eljárást kellett volna indítania Pest Megyei ügyészség kizárásával!

3.-  Szintén az ügyészi vádbeszéd jegyzőkönyvének 173. oldalának 4. bekezdésében olvasható az, hogy az un. négyes találkozóról Szövő és Balogh is csupán Czibere elmondásából tuott. Ezért ők is felbujtók lettek. Ezt a jogi nonszent kommentálta Zamecsnik Péter ügyvéd is, aki a kételyének így adott hangot a médiákban: "...hogyan lehet valaki hallgatólagosan felbujtó?.."

4.- A 175. oldalon érdekes ügyészi okfejtéssel találkozhatunk. Kosziék következetesen tagadták a vádakat. Czibere -pier párost szavahihetetlennek tartja az ügyészség, a Szövő-Balogh páros viszont a Kosziék szerepéről mindig csak Cziberétől hallott. A különösen védett tnaú pedig finoman fogalmazva(márha volt valódi különösen védett tanú) nem mondott igazat. De miért  is ezekre hivatkozik az ügyész a Kosziék bűnösségének megállapításál? Érdekes a magyarázata a jegyzőkönyv szerint:

"Álláspontom szerint,ha összefüggéseiben áttekintjüka rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokat, megnyíugtatóan megállapítható, hogy a két vádlott(Kosziék) a vádiratban foglalt cselekvőségüket megvalósították."

A nyomozati anyagokból összefüggéseket levonni igencsak nehéz. Annyi az ellentmondó vallomás, amelyeket képtelenek voltak feloldani, hogy kissé nagyképűségnek hat ez az ügyészi megnyilvánulás. De az igazi gondot a tények, konkrétumok mengenvezése, bemutatása sehol sem szerepel! Tudjuk, most az ügyészség a telefonlehallgatásokra utalna egyből mint bizonyítékokra. Átolvasván párat, hát igen csak kétséges ezek értelmezése!És itt is vannak aggályok! A rendelkezésre álló adatok szerint Koszi István lehallgására a nyomozati bírói engedély 2005. december 1-től 2006. március 1-ig szólt, Koszi Miklósé pedig december 6-tól március 6-ig szólt. A bírósági bizonyítási szakban pedig 2004-es lehallgatásokra utal az ügyészség!

Hogyan is van ez? A lehallgatások nyomozati bírói engedélyhez kötöttek, 30 napra adhatóak, de indokolt esetben 60 napra is adható. Ha kicsit is tudunk számolni, akkor a fenti időintervalumok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak!

Itt tartunk a szemezgetésekben. És még van bőven, ezek csak az enyhébbek voltak az (i)gazságszolgáltatás mai állapotáról..

.

 fotó: Magyar Nemzet

 

Oldal: ALKOTMÁNY,- ÉS ELJÁRÁSI HIBÁK A KÚRIA ASZTALÁN
Koszi-lap - © 2008 - 2024 - koszi-lapok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat