Publicisztika
S ahogy idáig eljutottam, egyre több, állami jellegű pocsékolás esete ugrott be!
A legnagyobb pazarló maga az állam, a maga bürokráciájával! Álljon itt egy egyszerű példa.
Maga az igazságszolgáltatás. Régebb óta figyelem az aktuális híreket, tudósításokat. Még április legelején több bulvárlap foglalkozott egy "klán" vezetőinek legfogásával.
Szegények fejére egyből ráhúzták a büntetőtörvény könyv teljes szövegét, azaz a bíró helyett kiállították a verdiktet.
Látva az eddigi gyakorlatot, óvatosan figyeltem tovább az ügyről szóló híreket. Gondoltam, egy hónapon belül a rendőrség az ügyészséggel karöltve, megdönthetetlen bizonyítékokkal vádemelési javaslattal a bíróság elé utalják az egész ügyet.
Nem így történt és történik. Hiteles információim szerint személyes bosszúvágy hajtott egyes "feddhetetlen" embereket. S egyre kevesebb vádpont maradt, mert sorra buknak meg a vádak, de a szerencsétlenek még mindig előzetesben vannak.
Tanultam jogot, s elrettenek. A jog ezek szerint, néhai Urbán Ernőt idézve csak " Irott malaszt" marad! Jelen helyzetben a mai napra el kellett volna készülnie a vádiratnak, de még sehol.(Lelki szemei előtt látom az illetékesek védekezését: - az ügy bonyolultsága, stb...)
Eddig az ügyészség az elmúlt több mint 60 nap alatt -tudomásom szerint- két alkalommal hallgatta meg a gyanusítottakat. Ha jól számolom, átlag 30 naponként.
A Büntetésvégrehajtási Intézet Országos Parancsnoka panaszkodott, hogy túlzsúfoltak a börtönök, 130 %-os az átlagos kihasználtság.Nem tudják foglalkoztatni az elítélteket. S ráadásul az előzetesben lévőket nem is lehet!De az előzetesben lévők helyet foglalnak, ruházatról, élelmezésről állami költségen gondoskodni kell.
Közben emberi életek, sorsok, egzisztenciák mennek tönkre!Egyszerű paraszti logikával ennyi idő alatt könnyedén megállapítható valakiről, hogy bűnös-e?
Mi a valóságos helyzet? Szépen, lassan göngyölitgetik az ügyeket. Nem baj, ha a nyomozóhatóság lassú, az ügyészség nem áll a helyzet magaslatán. Kerül, amibe kerül, de bebizonyítjuk a bűnösséget, ha meg tévedtünk, kidobjuk a börtönből a delikvenst.
Nem olyan régen a televizíó egyik műsorában az egyik vezető ügyészségi ember, teljes nyugalommal válaszolt a műsorvezető kérdésére, amely valahogy így hangzott:- (nem szószerinti idézet)Ha hibázik az ügyészség, jár e valamilyen retorzió az adott ügyben érintett ügyészségi dolgozóval szemben?
S a vezető a legnagyobb lelkinyugalommal válaszolt, hogy természetesen nem.
Ekkor kezdtem el igazából gondolkodni. Más területeken, ha valaki hibázik(ráadásul súlyos dologban),minimum fegyelmi büntetésben részesül.
Szóval a hozzáállással van itt gond!
Miért vetettem ez fel?
Fáj, hogy az ilyen hozzáállású emberek miatt szórják szét a mi keserves adóforintjaikat. Mire alapozom ezt? Nos, arra két szerencsétlenre, apára és fiára, akik több, mint 2100 napig ültek előzetes letartoztatásban, és most perlik a Magyar Államot. Fejenként 50 -50 millió forintra. A bíróságnak pedig a törvény alapján meg kell ítélnie a vagyoni és nem vagyoni károkat! Ha nem is ekkora összegben.
Ismereteim szerint minimum a fenti összegnek a 40%-át fogják megítélni. Ez fejenként 20-20 millió. Plusz a perköltségek, ügyvédi díjak. Nem lesz olcsó.
Márpedig, ha ez bekövetkezik, akkor már precedens értékű lesz az eset és a sok-sok ártatlanul lefogott ember nyujthatja be a kártérítési igényét, és az államnak majd fizetnie kell!
A mi adóforintjainkból. Kinek jó ez? Nekünk nem!
VÉLEMÉNYEK- HOZZÁSZÓLÁSOK:
1 - elektor -