Koszi-lap

Második nap Győrben…

A mai napon délelőtt B. József védőjének a beszédével kezdődött. Ügyvédje egy igen érdekes momentumra hívta fel a bíróság figyelmét. Elmondása szerint, a nyomozati és ügyészi szakban készült jegyzőkönyvekből az ügyészség csak az olyan vallomásokat épített be a vádiratba és terjesztett elő, amelyek nagyobb nyomatékkal estek a bűnösségének bizonyítására.

/Itt szeretnénk megjegyezni, hogy ez az eljárási mód igaz a Kosziékra, a két motoros rendőrre és I. Józsefre. Pedig az az elv a büntetőjogban, hogy az ügyészségnek mind a terhelő és mind a mentesítő körülmények egyforma súllyal kell, hogy latba essen. Magyarán nem lehet mérlegelési joga egyetlen ügyésznek sem!/

 Igen érdekes a harmadrendű elítélt, P.István esete. Ő volt az, aki  Cirokkal végül is vezette a bűnszervezetet. Világosan kiderült a nyomozati anyagokból, hogy többször is kiabált Pipás megöléséről, Ő volt az, aki megölésüket akarta Koszi testvérpárnak (ezért is lett elverve a Lordok házában, amit el is vállaltak,)  Megítélésük szerint hibás a vád megállapítás abban is, hogy bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett lopással, rablással vádolta meg az ügyészség. Mint ötletgazda, és konkrét végrehajtó személy aktívan vett részt az olajlopásokban, tehát, mint elkövető lett volna a helyes jogi megállapítás, és nem bűnsegédi. A nyomozati anyagokból valószínűsíthető, hogy a Pipás P. Istvánt zsarolhatta meg.

 Hogy mennyire volt ő a csapat kutyája, csicskája, nagyon jól mutatja azt, hogy önállóan, illetve Cirokkal együtt döntöttek az ügyekben. Bizonyíték erre a törvénytelen levelezésük a Venyige utcai előzetesüknél.  Ha kényszerhelyzetben volt, akkor csak a Cirok által generált kényszer lehetett.  Amit az ügyészség szeretne mindenáron bebizonyítani, hogy a Koszi Pista utasítására vették el a mosóját, az ott dől meg, hogy a mosót nem a Kosziék, hanem Sz. Károly két emberére íratták.  Másik érdekes pont P. Istvánnal kapcsolatban, ha a Kosziék úgy elverték, akkor miért nem ment orvoshoz?  Az igazságügyi orvos szakértői vélemény szerint is maximum könnyű testi sértést szenvedhetett el, ám az első fokú bíróság mégis súlyos testi sértésnek értékelték a Koszi testvérek esetében. Ezzel is súlyosbítva az ítélet mértékét. P. akárhogyan is nézzük, részt vett az olajozásban, részese volt a kettős emberölésnek, a pénzszállítók elleni támadásokban.  Viszont érdekes volt a védői érvelés, hogy a a pénzszállítók elleni támadásokban „kizárja a büntethetőséget az, hogy ezeket kényszer hatása alatt tette.”

 A következő védői beszéd Cz. Attila ügyében hangzott el.

 Szikinger István egyebek mellett arról beszélt: az első fokon emberölésre, rablás kísérletére és rongálásra való felbujtásért, társtettesként elkövetett rablásért és zsarolásért, lőfegyverrel, lőszerrel és robbanóanyaggal való visszaélésért első fokon elítélt férfi "egyértelműen nem volt gyilkosságpárti". Csak úgy alakította a tetteit, hogy az ő javát szolgálják.

/Már az első fokú tárgyaláson a védője beszerzett egy nyilatkozatott a nyomozás vezetőjétől, amelyet be is csatoltak a per anyagai közé. Ám ez felveti azt a kérdést, hogy miként adhatott ki az idézett rendőri vezető ilyen jellegű igazolást? Ez már túlment akkor is a normalitás határán, ám most is erre hivatkozni azért kissé túlzás. Vajon az ügyvéd úr miért nem idézett az igazságügyi elme szakorvosi jelentésből, amelyben a szakértő világosan kifejtette, hogy Cz. Attila soha nem ölne, hanem öletne! /

 Érvelése szerint, ha végül megadta is magát a gyilkosság "szervezeti követelményének", a rendőrségnek előzőleg azért jelezte, hogy "a Pipást le lehet csukni", hogy ezzel megakadályozza az emberölést. Miféle szervezeti követelményeknek? Ha ő és P. irányítottak,akkor kinek kellett magát „megadnia?”

Itt a második igen fontos kérdés! Ha Cz., mint Cirok jelentette a rendőrségnek, hogy veszélyben a Pipás élete, vajon miért nem léptek a rendőrök? Volt úgyis annyi a Pipás rovásán, hogy le lehetett volna csukni. 

 Amiatt, hogy őt is mások bujtották fel bizonyos cselekményekre, nem Czibere Attila "a bűn eredeti szerzője", ugyanakkor több esetben állapítható meg, hogy a férfi halogatta a tényleges elkövetést - tette hozzá. / Érdekes, a szakértői vélemény szerint Cz. Attila nem tűrte volna maga felett az irányítást! Többször ellentmondásba is keveredett ez miatt önmagával./

A feltáró jellegű vallomást tevő egyik vádlott vallomása kapcsán több védőhöz hasonlóan nehezményezte, hogy "az ítélet abból indul ki, hogy Papp Sándor mindig igazat mond". A zsarolási ügyben szólt arról is: ott kizárólag védencének vallomására alapul a döntés.

/Nos, ezek alapján miként lehetséges azon állítása Cz.-nek, hogy ő mindig utasításra cselekedett. Az utasításokat mindig a Kosziék adták. (sicc!)/

Érdekes érvelést mutatott be     Szikinger István, aki azt hangoztatta: ma már az ószövetség "szemet szemért" elve helyett az újszövetség tékozló fiúról szóló történetét tartják követendőnek a nemzetközi gyakorlatban a bűnbánó maffiózók ügyében. Ha nem ez történik, az azt a véleményt erősíti, hogy nem érdemes együttműködni a rendőrséggel.

Szavai szerint az elfogadható büntetés 10 és 20 év közötti jenne az igazi, de inkább az előzőhöz közelebb eső hossz. Megjegyezte: jó magaviselet esetén Nyugat-Európában az életfogytiglanból is szabadulni lehet 15 év után.     Korábban az emberölésben fegyházra
nyújtott bűnsegédség, társtettesként elkövetett rablás, folytatólagos lopás miatt 13 év ítélt Varjú Tibor és a rabláshoz nyújtott bűnsegédség, valamint lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés miatt öt évnyi fegyházra ítélt Pásztor Zoltán védője is nehezményezte, hogy a bérgyilkosságban elmarasztalt Papp Sándor vallomását minden esetben "szentírásnak" vették .

A következő tárgyalási napon, holnap folytatódnak a védői beszédek. (folyt.köv.)

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat