Egy tv riport nyomában….

Vajon miért csak az egyik oldal van a „toppon”?

Érdekes világ ez a médiavilág. Vannak bombasztikus hírek, felkapja a média sok tagja, csámcsognak rajta egy-két napot, majd ejtik az ügyet. Minden ellenőrzés, utánjárás nélkül. A mai magyar médiumok közöl csak egyetlen médiát találtam, amely nem csak felkapta, hanem igyekezett az ügy utóéletét is figyelemmel kísérni. Mert a témáknak vannak utóéletei is.

 

A Hír Tv-ről van szó. Arról a kereskedelmi tv csatornáról, amely szintén eljátszhatta volna azt, hogy feldobjuk a hírt, elejtjük, azután majd csak lesz valami.

Nem, ők nem csak ebben az esetben veszik a fáradtságot, és utána járnak a dolgoknak, úgynevezett utógondozást is végeznek.

 

De mielőtt erre rátérnék, sikerült egy érdekes adalékhoz jutnom. Nekem, személy szerint nagyon furának tűnt már az újságok 2006. áprilisi szalagcímei, amelyek kb. így szóltak:

 

„Elfogták a Koszi klán vezetőit, Rács mögött a diósdi kettősgyilkosság felbujtói, a Koszi klán vezetői…”

 

Ebből a mondatszerkesztésből a klán jelző zavart, de nagyon. Vettem a fáradtságot, és e- mailban megkerestem megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztályát az alábbi kérdéssel:

-          Magát a Koszi klán jelzős szerkezetű aposztrofálás médiában való
megjelenítése Önöktől ered-e?

 

Meg is kaptam a következő választ:

 

-  Tájékoztatom, hogy a szóban forgó személyekre az Ön által említett
jelzőt már több , mint tíz évvel ezelőtt "ragasztották", természetesen
nem a rendőrség és nem konkrétan ennek az ügynek a kapcsán.

 

E válasz nem igen nyugtatott meg. Az tény és való, mindenhol Kosziéknak nevezték őket, így ismerték és így is szólitották őket. Csak éppen nem klánként emlegették őket. Utána néztem, a 2005-ös lefogásoktól, a csekélyke megjelent hírben egyetlen szó sincs a klánról, egészen 2006. április 3-ig, a lefogásukig. Nem volt előtte Szövő, Czibere klánozás. Mert addig a bűnbanda volt a legerősebb kijelentés az addig lefogottakra!

 

Érdemes elgondolkodni azon a tényen, hogy akkor honnan is eredhet a médiákban megjelent Koszi klánozás! Nekem vannak tippjeim, csak sajnos, nem tudom bizonyítani őket!

 

Most pedig vissza a tv riporthoz. Tudomásom szerint, eddig a védelem igencsak korlátozva volt a nyomozási, az ügyészi és eddig a bírói szakban is. Több helyen írtam már az ártatlanság vélelméről. A védekezésnek nagyon sok fajtája van, bár nem a védekezésnek kellene igyekeznie az ártatlanság bebizonyítására, hanem a vádnak illene a bűnösséget – tisztességgel, az igazság és a jog szellemében bizonyítania!

 

Ennek ellenére igazat kell adnom annak, hogy a két testvér megragad minden lehetőséget, hogy az igazságuk minél hamarabb kiderüljön.

Az alábbi riportszövegekből le lehet vonni a következtetéseket! Olyanokat, amelyek messzebbre és mélyebbre vezethetnek. Nem akarok tippeket adni, mindenki vonja le a következtetéseit. Olyan dolgokra most nem térnék ki, hogy

-           kinek és miért volt érdeke, hogy a testvérpár pontosan kitöltse a maximális előzetes fogva tartási időt?

-          tisztában voltak és vannak-e annak, hogy egy ilyen fogva tartás mennyibe is kerül a költségvetésnek, azaz adófizető polgároknak?(szerény számításaim szerint több, mint 20 millióba került ez esetben a fogva tartás!)

-          hogyan történhet az meg, hogy az egyik fogva tartott hiába kérte az ügyészi meghallgatást a lefogása után, csak a kötelező féléves bírói meghallgatással együtt történt meg ez!

-          ismerve a tárgyalás eddigi anyagait, miért kellett e költségeket még tovább növelni azzal, hogy e két előzetest az un. IV-es őrzési fokozatban tartották, amíg a valódi felbujtó és maga gyilkos is csak III-as őrzési fokozatban volt? Mi volt ennek a „megkülönböztetésnek” vajon a valódi oka? Az ügyészségi álláspont az volt, hogy megszökhetnek, befolyásolhatják a tanúkat stb. Miután nem kiengedésről, hanem fokozatenyhítésről történt indítványozás, ezek igencsak nem állták meg a helyüket. Ám ügyészi javaslatra, a nyomozati bíró minden beadványt elutasított!

-          Miként lehet az, hogy a felbujtó lakóhely elhagyási tilalomban részesül (a településen szabadon mozoghat), addig a testvérek  lakhely elhagyási tilalommal( a lakóingatlant nem hagyhatják el)lettek sújtva!

 

Remélem, sikerült kicsit felcsigáznom a Kedves Olvasó kíváncsiságát, így akkor nézzük a Riasztás című műsorának a szövegkönyvét a jobb megérhetőség kedvéért. Mindezeket azért, hogy megismerhessük a másik oldal véleményét is. A vádhatóságét a vádirat alapján már ismerhetjük.

 

 

Riasztás. Hír Tv. Riporter: Kisberk Szabolcs

 

Szabó István:

„Ez egy pokol volt. Érzelmileg erről nem is lehet beszélni, tehát ez egy olyan dolog, amit olyan ember, aki ebben nincs benne fel sem tudja fogni.”

 

Az előzetes letartóztatásban töltött időszakról beszél Szabó István, akit a Koszi-klánként ismert bűnszervezet fejének tartanak a hatóságok. Őt és testvérét, Miklóst április 6-án helyezte házi őrizetbe a bíróság. Esetükben is úgy telt le az előzetes letartóztatás törvényben maximált három éve, hogy a bíróság meghozta volna az elsőfokú ítéletet. A vád szerint ők hagyták jóvá a diósdi kettős gyilkosságot és a Mol százhalombattai olajfinomítójának megcsapolását. A testvérpár exkluzív interjút adott a Riasztásnak, Miklós életében először ült kamera elé.

 

 

Az előzmények 1999-ig nyúlnak vissza, amikor a ráckevei cigányok feltörték Szabó Miklós feleségének autóját.

 

Szabó István

„Mi normálisan éltünk, normálisan dolgoztunk ők meg itt a környéken garázdálkodtak, ez volt. És ez nem csak a mi felháborodásunk volt, hanem az egész környéké, az egész falué, mondhatnám, hogy az egész környezetünké volt ez a felháborodás, ami később egy kisebb csatává fajult.”

 

Szabó Miklós

„Megtörtént, ami megtörtént Ráckevén. ’99 szeptemberében volt egy probléma a cigányokkal, le lett rendezve, lerendezetem úgy, ahogy le tudtam rendezni igazából. Volt nem tudom hány sértett, és ugyanez a nyomozó hatóság nyomozott ellenünk, aki most: Varga Béla százados, Csapi Balázs alezredes, meg az ügyésznő Bán Judit, dr. Bán Judit ügyésznő. És a lényeg az, hogy a Varga Béla úrnak ott személyes ellentéte lett velem, mert olyat akart tőlem kérni, amit nagyon sok embertől kér mai napig is, és az egész kreációnak, meg koncepciónak ez volt a – tehát én azt gondolom a mai napig is, személyes meggyőződésem, amit már nagyon sok ember alátámasztott a saját tapasztalatukkal, hogy arról van szó, hogy engem be akart zsarolni, már akkor. Hát és nem álltam kötélnek, hogy beszéljek a bűntársaimra satöbbi, satöbbi, és hát ez ennek a végkifejlete végül is.

 

Tehát azt kérte, hogy legyen vamzer?

 

Így van, hogy beszéljek a bűntársaimra olyan dolgokat, amik nem történtek meg.

 

Az idősebb testvér állítása szerint a rendőrség tudott a készülő összecsapásról, amelyet azóta Pokol-hegyi csataként emleget a bűnügyi krónika.

 

Szabó István

„Akkor a ráckevei bűnüldözési osztályvezető volt, tehát a kapitány helyettes egy jó ismerősöm, a Papp Péter, és ővele ezt én végül is megbeszéltem ezt a történetet, de nem gondoltuk, hogy ez odáig fog fajulni.”

 

Szabó István

„Innen indult a mi üldöztetésünk, tehát 1999-től. Attól az évtől ki volt ragasztva a Varga Bélának az irodájába az én fényképem, a húgom fényképe és a Miki fényképe hosszú éveken keresztül.”

 

A Pokol-hegyi csata miatt több emberen elkövetett emberölés kísérletével gyanúsították meg a Koszi-fivéreket. A bíróság csak Szabó Miklóst marasztalta el, de őt is az enyhébb megítélésű csoportos garázdaságért. A férfi azt mondja, az egyik nyomozó jelezte, hogy részéről nincs lezárva az ügy. 

 

Szabó Miklós

„Azt mondta, hogy a pokolhegyi történet, ez a csoportosan elkövetett garázdaság ez majd akkor lesz kiegyenlítve, majd ha ezt a 3 évet kitöltöttük.”

 

A Pokol-hegyi csata után a testvérpár játék-automaták üzemeltetésével és őrzés-védelemmel foglalkozott.  

 

Szabó István

„Ezek az emberek, akikkel kapcsolatba lettünk ennek a szörnyű ügy kapcsán ebből 4 embernél volt játékgépünk. Kettőnél rulett, kettőnél pedig nyerő automaták.

 

Nevesíthetjük őket, hogy kik voltak ezek?

 

Igen. Végül is igen. Az egyik, akit először megismertünk, azt az öcsém által ismertem meg, mert én foglalkozom a gépekkel, és az öcsém által ismertem meg, az a Szövő Károly, egy érdi srác. Teljesen normális, intelligens, mondhatnám jó társaságnak bizonyult, tehát abszolút semmi hátsó szándék nem volt tapasztalható az emberben. Egy normális kapcsolatnak indult, őáltala ismertem meg a Czibere Attilát, aki szintén egy intelligens, normális emberként mutatkozott meg és a Balogh Józsefet is és a Pier Istvánt is.”

Szabó Miklós

„Igazából csak és kizárólag azokat az embereket ismerem, akik a bátyámnak a játékgépes cégeivel kapcsolatban álltak, és a játékgépes cégeken keresztül ismerem az embereket.”

 

Szabó Miklós

„Csak üzleti viszonyban voltam velük, a Czibere Attilával volt egy félig-meddig illegális tevékenységem. Hát az emberről azt tudni kell, hogy nagyon profin tud hazudni, profin tud előadni mindent, és a nyomozó hatóság is azért őt kérte fel. Az az igazság, hogy vannak információim erről az emberről, és nem akarok belefutni ebbe a dologba most, úgyhogy inkább nem is véleményezném?

 

De azt lehet tudni, hogy mi volt ez az illegális tevékenység a Cziberével?

 

Igen, ezt elmondtam a bíróságon is, hogy mi volt. Ez egy ilyen játékgépes úgymond okosság és, hát erről többet nem szeretnék beszélni csak ennyit, hogy egy játékgépes okosság volt, ami majd úgy gondolom, hogy bizonyítást is fog nyerni a bíróságon.”

 

Szabó István

„Úgy éreztük, hogy ezek normális emberek. Tehát a külvilág felé ezek a maximális mértékben emberségesnek látszottak. Mind a 4 ember, mondhatnám, hogy jó társaság volt.”

 

Az említett jó társaság az ügyészség szerint nagyüzemben lopta az üzemanyagot a Mol százhalombattai finomítójából. A buliban benne volt az olajtársaság több munkatársa és a finomítót védő magáncég néhány biztonsági őre is, akik maguk is vádlottak. A benzint tartálykocsikkal szállították. A gázolajkészlet megcsapolására pedig illegális vezetéket építettek ki, amely a banda tagjainak tulajdonában lévő ercsi kamionmosóig futott. Ott töltötték fel a lopott üzemanyaggal a tartálykocsikat. A vád szerint a Szabó testvérek voltak a felbujtók, amit ők nem ismernek el.

 

Szabó István

„Ez a kamionmosó ez 2000-ben épült meg, és akkor már arra a célra építtették az építtetők, hogy itt olajat lopnak. Tehát ez állítólag ott van a MOL kerítésétől pár száz méterre, és úgy építették meg, hogy ott már voltak, a kamionmosóban az egyik vádlott úgy mondja, hogy előre kiépített akna volt, amiben neki csak a csövet kellett összekötni.”

 

Szabó István

„Nem tudtunk felbujtani, mert már rég olajoztak, tehát amikor mi megismertük ezt a társaságot. Nem kellett senkit felbujtani, mert ez egy nyílt titok volt, hogy lopták az olajat hosszú évek óta.”

 

A kamionmosó a diósdi kettős gyilkosság szempontjából is fontos helyszín. Az egyik védett tanú – vallomása szerint - a kamionmosó bárjában véletlenül fültanúja volt annak a beszélgetésnek, amelyben a Szabó testvérek Cziberével és Pierrel egyeztettek a Pipás néven ismert F. József megöléséről. Pipás állítólag videóra vette az olajlopást, majd 20 millió forintot követelt a hallgatásáért. Róla és a védett tanúról lesz még szó a későbbiekben.

 

Szabó István

„Hát ilyen nem történt már csak azért sem, mert soha az életben a küszöbét nem léptem át sem a mosónak, sem a mosó bárjának, annak ellenére, hogy a mi gépünk volt ott, a mosó bárjában a mi gépünk volt.”

 

 „Ercsiben, a kamionmosóban ön járt?

 

Szabó Miklós

 

A kamionmosóban én soha nem jártam, kettőször jártam ott a környéken, tehát a parkolóig jutottam el kétszer.”

 

„Volt, amit elismert, ugye a vádpontok közül.

 

Szabó Miklós

Így van, így van. Volt egy ember ebből a klikkből, ebből az olajlopós klikkből, akikkel, tehát az egyik emberrel az olajlopós klikkből volt egy problémám, egy afférom. Az arról szólt végül is…

 

Hát megnevezhetjük őt végül is, hiszen nyilvános a vádirat.

 

Pier Istvánnak hívják az embert. Ő minden apropó nélkül, minden előzmény nélkül, anélkül, hogy ismerne, vagy ismert volna, megfenyegetett, hogy meg akar ölni a bátyámat és engem is. Na most én ezt sérelmeztem, és én úgy vettem retorziót ezért a dologért, ezért a fenyegetőzésért, ahogy retorziót vettem. Végül is meg lett verve. Na most ennyi igazság alapja van az egész vádiratnak.”

 

Pipást és alkalmi testőrét, a Colosnak nevezett K. Norbertet 2005 tavaszán végezték ki a Pest megyei Diósd határában. Az ügyészség felbujtóként vádolja a kettős gyilkosságban Szabóékat.   

 

Szabó Miklós

„Ennek a gyilkosságnak, ennek a kettős emberölésnek a pontos oka nincs kinyomozva a mai napig sem, a pontos oka. Itt ki van találva egy történet, amit semmi nem támaszt alá, egy tény sem támaszt alá – tehát az, hogy a Pipás kamerázgatott, és felvette az olajlopásokat és, hogy mi állunk az olajlopások hátterébe, tehát ez van mondva most, így van felállítva ez a történet, mármint koncepció, és hogy mi állunk az olajlopások hátterébe. Pipás kamerázgatott, odament a Pier Istvánhoz, hogy ezt a kamerát beviszem a rendőrségre, amennyiben nem fizetsz nekem X millió forintot. Na most itt nincs meg a kamera, a Pier elmondja, hogy hozzá soha nem ment oda a Pipás megzsarolni őt, és továbbá nincs semmi olyan dolog, ami ezt igazolná. Ez a rendőrség teóriája, ez egy légvár. Ez azért lett felépítve, hogy minket bele tudjanak húzni.”

 

Szabó Miklós szavai alapján tehát Pipásnak nem az olajlopás esetleges leleplezéséért kellett meghalnia. Hogy mi lehetett az indíték, ha nem a zsarolás, azt a fiatalabb Szabó fivértől nem tudtuk meg.   

 

Szabó István

„Bevittek bennünket, fogalmunk sem volt se az öcsémnek, sem nekem, hogy miért. Vittek be bennünket. Ott bent közölték velünk, hogy mi gyilkosságra adtunk felbujtást, meg ilyenek. Először azt hittem ez vicc az egész, hogy valami kész átverés vagy ilyesmi. De szó szerint, tehát nem hittem el.”

 

Szabó István

„Megkérdezték, hogy van-e közünk a Pipás és a Colos halálához. Hozzátartozik a dologhoz, hogy én a Pipás meg a Colos nevét életükben soha nem hallottam. Se a Pipás nevét, se a Colos nevét.

 

Szabó István

„Meggyanúsítottak azzal, hogy én felbujtottam valakiket, hogy öljék meg a Pipást meg a Colost. Az egészet nem értettem és mondtam, hogy miért bujtottam volna én fel bárkit, mikor a nevüket sem hallottam, azt sem tudtam, hogy a világon vannak. Miért akartam volna én bárkit megölni?”

 

Szabó Miklós

„Sem a bátyámnak, sem nekem nem volt okunk gyilkolni. Én vagyok, aki vagyok, nem akarom magam lefesteni ártatlan báránynak, mert nem vagyok az, mint ahogy nagyon sokan nem azok, én sem tartom magam annak, viszont gyilkos semmiképpen. Ugye, nagyon fel van fújva ez az egész név. Nagyon nagy a család, az ország minden területén laknak rokonaink, és hát nem kell elfeledkezni arról, hogy igen, cigányok vagyunk, és összetartó családok vagyunk, éppen ezért szerintem. És igen, én megcsináltam nagyon sok dolgot, de semmilyen szinten nem zsarolás, nem rablás, semmilyen szinten nem gyilkosság. Nem kell, hogy gyilkoljak ahhoz, hogy tudjam érvényesíteni az akaratomat emberek fölött. Semmilyen szinten. Egy telefonnal el tudok intézni dolgokat komolyabb volumenű embereknél, mint amilyen volumenű volt például a Pipás. A másik ember a Colos, aki szintén a tragédia áldozata lett, az az ember, nekem személyes jó kapcsolatom volt vele, mondhatnám azt, hogy dolgozott nekünk, mármint a bátyám cégében volt körbejárós ember, és semmilyen szinten nem kellett volna odáig elfajuljon ez a dolog, hogy gyilkolni kelljen.”

 

„Nem próbálták kideríteni így sajkát eszközökkel, hogy ki lehetett a megbízó, vagy ki állhatott-e mögött? Nem merült fel akkor a Cziberéék neve?

 

Szabó Miklós

De, hogyne. Volt magánnyomozás, és felmerült a Cziberének a neve, de a Czibere nagyon ügyesen kivédte magát azzal, hogy be volt gipszelve a tragédia idején, és azt mondta, hogy nem tudott motorozni eltört lábbal, satöbbi, satöbbi. Ezt igazából a tárgyaláson már kiboncoltuk. Barátaim, a Colossal közös barátaink nyomoztak a gyilkos után, és a nyomozás végkifejlete a Czibere Attilához vezetett. Ami által én telefonáltam is a Czibere Attila felé, volt egy telefonálásom Czibere Attilával, egy beszélgetésünk, ahol föl lett kérdezve élesbe, hogy Attila, hát te vagy képben, a gyilkossággal összefüggésbe vagy hozva. Mi történt, mi volt? És ő flegmán mondta, hogy Miki, miről beszélsz? Ezt több ember halotta egyébként április 1-jén, 2005. április 1-jén. És mondta, hogy Miki, hogy gondolod ezt, be vagyok gipszelve nyakig, én nem tehettem ezt, itthon voltam, vidéken voltam. Tehát volt egy ilyen beszélgetés köztünk. És én azt gondolom, hogy ez a beszélgetés ez abszolút igazolna minket, csak sajnos ezt a nyomozó hatóság nem hozta nyilvánosságra, tehát nincs a lehallgatási anyag között.

 

A csaknem 40 vádlottból három, Szövő Károly, Balogh József és Czibere Attila vallott Kosziékra. Szövő és Balogh az olajlopás első és másodrendű vádlottja. Czibere pedig a diósdi kettős gyilkosság elsőrendű vádlottja, akit több emberen elkövetett emberölésért állítottak bíróság elé. Úgy tudjuk, vádalkut ajánlottak nekik, ha feldobják a Szabó testvéreket.

 

Szabó István

„Azt találta ki a Czibere, hogy mi őket a Piert és a Cziberét fenyegettük az ügyvédein keresztül, és kényszeríttettük arra, hogy másfél éven keresztül, hogy olyan vallomást tegyen, hogy minket ne vádoljon.”

 

Szabó István

„Ez egy külön tortúra volt, aminek az ügyészség a végére járt, és most kaptuk meg végül is, hogy itthon vagyunk a végzését ennek a dolognak, mert ezért külön egy hatalmas tortúra indult ellenünk.”

 

Cziberéhez hasonlóan a védett tanú se szólt másfél évig az ercsi kamionmosóban hallott beszélgetésről.  

 

Szabó Miklós

„Ezt a nyomozó hatóság úgymond állította ezt a hamis védett tanút. Ez abszolút hamis ez a védett tanú, tehát ennek nincs igazság alapja, mint ahogy nagyon sok minden másnak sincs. Semmi köze a valósághoz, soha nem jártunk ott sem együtt, sem külön-külön. De én kértem, ahogy ez a védett tanú felszínre jött, hogy van ilyen én kértem a nyomozó hatóságot, Csapi urat, Vargát, akik folytatták, vezették a nyomozást ebben az ügyben, hogy mérjék már be, háromszögeljék be a telefonjainkat, nem kell a védett tanúét, csak a bátyámét, az enyémet, a Pierét, meg a Czibere Attiláét, hogy lehettünk-e ott egyáltalán egy időben 2005 decemberében, amit a védett tanú állít. És ez nem történt meg. Igen! Ez azért nem történt meg, mert ez igazolta volna, hogy a védett tanú hazudik.”

 

A Szabó testvérekhez hasonlóan Czibere Attila és a diósdi kettős emberölést végrehajtó bérgyilkos is házi őrizetben van. (lakhely elhagyási tilalommal-szerk.)

 

Szabó Miklós

„Itthon vagyunk, nagyon komoly rendőrségi ellenőrzések vannak, további lejáratások sorozata. Akárki jön a házhoz, akárki jön vendégségbe hozzám, nővérem, testvérem, barátaim, családtagok igazoltatják a rendőr urak őket, villogóval utána mennek, felirkálják a rendszámokat.”

 

A Pest Megyei Bíróság eredetileg idén tavasszal hirdette volna ki az elsőfokú ítéletet, de a per elhúzódott, így leghamarabb év végén vagy 2010 elején várható döntés. Ha a bíróság mindenkit bűnösnek talál, 700 év letöltendő szabadságvesztést is kiszabhat a 38 vádlottra. A Pest Megyei Főügyészség a bírósági szakaszban lévő büntetőeljárásról nem nyilatkozott, és a Szabó testvérek helyenként súlyos állításaira se kívánt reagálni. A Szabó Miklós által említett Varga Béla rendőr századost 2007 augusztusában, a diósdi kettős gyilkosság felderítéséért jutalomban részesítette az akkori Pest megyei főkapitány. Másfél héttel később azonban a századosnak mennie kellett a rendőrségtől.  Miután azonban a korábban már említett Papp Pétert előléptették Pest megye bűnügyi igazga