Koszi-lap

Publicisztika

A tanulságok

A móri üggyel kapcsolatban. Bár tanultam és vizsáztam is jogból, nem szeretnék jogtudor szerepében tetszelegni. Engem jobban érdekel egyes emberek erkülcsi, etikai megítélése.

Idézetek a FN Online kiadásából.

"A móri ügyben bekövetkezett fordulatok után megoszlanak a vélemények arról, kit terhel a felelősség azért, hogy olyan bűnökért ítélték el Kaiser Edét, amelyet feltehetően nem ő követett el. (Társa, Hajdú László ellen még csak vádat emeltek.)

Kolláth György alkotmányjogász szerint kizárt, hogy a nyolc halálos áldozatot követelő móri ügy bíráját – a jogi körökben az egyik legfelkészültebbnek tartott Varga Zoltán bírót – felelősségre vonják. „Ezzel csak a bírói függetlenség sérülne” – mondta Kolláth a FigyelőNetnek."

Véleményem, saját tapasztalatomból, hogy már régóta nem létezik a bírók függetlensége. Hogyan lehetséges, hogy egy ügyésznő, a féléves előzetes bírói meghallgatáson, miután a bíró az elétárt bizonyítékok átvizsgálása után a szabadlábra helyezés gondolatával bartákozott, az ügyésznő majdnem, hogy hisztérikusan, könyörögni kezdett a bírónak a hosszabbítás érdekében. Közben az előzerest és a védőjét kiküldték a teremből. Ez a könyörgésegy órán át tartott.

Közben ki tudja, mi történt bent a teremben. Majd egy óra elteltével visszacitálták az előzetest és a védőjét, Jött a verdikt, újabb 90 napos hosszabbítás. Szóval, hol érhető tetten itt az egyenlő bánásmód és az ártatlanság vélelmének elve?

"Kérdésünkre, hogy megengedhető-e egy ilyen horderejű „hiba” felelősségre vonás nélkül, az alkotmányjogász úgy válaszolt, hogy a magyar bíróságok – az európai jogállamok rendszeréhez illeszkedve – mérlegeléssel hozzák meg a döntéseiket és a móri ügy kapcsán hozott rossz döntés nem egyenlő egy konkrét, tetten érhető hibával. „Jogi műhiba nem történt, a bíró az alapján döntött, amit elétártak, vagyis hozott anyagból kellett dolgoznia” – jegyezte meg Kolláth György, hozzátéve, hogy most azonban bebizonyosodott, hogy a kilencvenkilenc százalékos valószínűség nem egyenlő a százszázalékos bizonyossággal."

Igen, igaza van a híres alkotmányjogásznak! a 99, nem egyenlő 100-zal! De ez nem menti fel azt, azokat az embereket, akik egy ilyen felületes,- -mint kiderült,- munkával esetleg életeket, sorsokat tesznek véglegesen tönkre!Ha mérlegel, akkor fel kellene tünnie, hogy egyes, vagy akár az egész vádjavaslat nem áll meg a lábán, esetleg majdnem hogy összedöl! És ha ezt nem veszi észre, akkor viszont felmerül a bírói alkalmasság kérdése is!

"Nem osztja ezt a véleményt ugyanakkor Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) államtitkára. A Tv2 hírműsorában nyilatkozó politikus szerint ugyanis az Mór tanulsága, hogy szigorúbb feltételekhez kell kötni a bíróvá válást."

A törvény deklarálja a bíró függetlenséget, és hogyan lehet valaki bíró. Ha viszont valaki megkapja a bírói kinevezését, akkor kötelessége lenne megőriznie az abszolut függetlenségét. És nevezhető-e e függetlennek az a bíró, aki hagyja magát befolyásolni egy ügyésztől? Pártatlan lehet - e az a bíró,aki, az un. "hozott anyagból" nem tudja kiválogatni a valót a feltételezettől? Hagyja magát befolyásolni, akár statisztikai, akár szívességi alapon?

"Nincs felelős"

„Az egész igazságszolgáltatás kritikáját jelenti az az érv, hogy a bírák hozott anyagból dolgoznak” – véli Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke. Szerinte minden rendszerben előfordulnak hibák, ám a mostani, helytelen jogerős ítélet a létező legsúlyosabb, amelyet egy bíró elkövethet. Mint lapunknak elmondta, nem véletlenül a bírák tévedhetősége az egyik legfőbb érv a halálbüntetés ellen, hiszen ha Magyarországon még érvényben lenne ez a büntetés, akkor vélhetően Kaiser Edét is halálra ítélték volna. Dénes úgy véli, elfogadhatatlan az az érvelés, hogy a móri ügy nyomozóit a társadalmi nyomás kényszerítette arra, hogy mielőbb elfogást produkáljanak. A TASZ elnöke szerint elgondolkodtató, hogy egy-egy hibás ítéletnek nincs felelőse, mert a rossz döntéseket a bírák hozzák, ám a kártérítést az ártatlanul börtönben töltött évekért az állam fizeti ki."

Igen, teljesen igaza van a TASZ vezetőjének. Itt már a büntetőjoghoz kapcsolódik egy másik terület is, a gazdasági. Mert hatalmas pénzekről van szó. Olyanokról, amelyek külön költségvetési tételként szerepel az ország éves költségvetésében. Ez a tétel az IRM költségvetvetésében található. Tavaly (2006-ban), 100 millió forint volt elkülönítve "kártérítés" jogcímen! De erről kicsit később, mert van egy érdekes vonulata ennek a témának!

"Kollektív felelősség?"

Egy tavaly szeptemberi adat szerint 2006 első kilenc hónapjában összesen kilencvennégy esetben fizettek, összesen közel 190 millió forintot az ártatlanul börtönbe csukottaknak. Ebbe az adatba még nem számít bele az a negyvenötmillió forint, amelyet a bűntelenül hat évre bezárt Burka Ferenc és fia kapott kártérítésként. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint Kaisernak – amennyiben bebizonyosodik, hogy nem vett részt a móri mészárlásban – annak ellenére járna kártérítés, hogy a férfi a mostani ítélettől függetlenül is börtönben lenne más bűncselekmények miatt.

 „Az ember pszichéjére súlyosan hathat az a tudat, hogy életfogytiglan kell a börtönben ülni, márpedig Kaiser már jó ideje úgy tudja, ő már sosem hagyja el a börtönt. Ezt valahogy jóvá kell tenni” – állítja a jogász. Tóth úgy véli, nem indokolt a bíró egyszemélyi felelősségre vonása, hiszen az eljárásban résztvevő minden személy felelős a helytelen ítéletért. Ennek oka Tóth szerint az, hogy a magyar büntetőeljárások nagymértékben a nyomozati szakra támaszkodnak."

Nos, itt a folytatás a pénzről. Csupán egyetlen kérdésem lenne. Honnan pótolták az a 90 milliót, amely nem volt betervezve a költségvetésbe? Mielőtt valaki törné a fejét, elárulom, a mi adóforintjainkból! Ha kiszámoljuk, csak 90 %-os az eltérés. Nem akarok példákat említeni, de ha bármely vállalkozás 90%-al elkalkulálja magát, máris csődöt jelenthet!

Óhatatlanul utalnom kell miniszterelnökünk "segélykiálltásra". Amelyben az ország borzalmassan rossz gazdasági, pénzügyi helyzetére hivatkozva vezette fel a megszorító intézkedések szükségességét.
Miért is kerültünk ilyen gazdasági helyzetbe? Többek között az ilyen felelőtlen pénzügyi szemlélet miatt.És akkor még nem beszélek a felelőtlen és értelmetlen bürokrácia fejlesztéséről, amelyek csak viszi a pénzt, de haszna egyenlő a nullával. Meg kell jegyeznem, hogy ismerőseim, akik 11 hónapja vannak előzetesben,- koholt ügyek miatt, - eddig nekünk, adófizetőknek közel öt és fél millióba kerültek! A nyomozóhatóság mindenáron el akarja ítéltetni őket. Eddig hat vádpont dölt meg, de ők még nem adták fel, mármint a nyomozati és ügyészi szervek. Miért lehet, akár három évig is előzetesben tartani valakit? Nem luxus ez? És ha valamikor kikerülnek az előzetesből, kártérítési igényt nyújtanak be, amelynek csak a bizonyítható vagyoni része eléri a 10 millió forintot!Az erkölcsiről nem is beszélek. Szóval, igen drága nekünk az igazságügyi szerveink "úri mulatságai".

"Ki, mennyit ér?"

A Burkáéknak kialkudott kártérítés – amelyet nem bíróság ítélt meg, hanem a károsultak egyeztek meg az állammal – rekord a hazai jóvátételek között. Az esetek többségében ugyanis néhány százezer forintot adnak a börtönben töltött évekért. Mivel minden ártatlanul fogvatartott életkörülménye más, ezért nincs egységes tarifája a kártérítéseknek.

A bírói gyakorlat szerint havonta nyolcvan-százhúszezer forintot kaphatott a rab a letöltött büntetésének megfelelően. Emlékezetes volt a kilencvenes években Pusoma Dénes ügye, aki két év két hónapot töltött olyan bűncselekményért börtönben, amelyet nem ő követett el. Hosszas időhúzás után végül is megítélték neki a kártérítést, ám a kifizetésre már nem került sor, mert Pusoma öngyilkos lett. Az eset miatt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a büntetőeljárási törvény két, a szabadságuktól alaptalanul megfosztott személyek kártalanítását tárgyaló rendelkezését."

Végezetül, a fentiek alapján megint sajátmagukat hozzák nehéz helyzetbe a bíróságok. Mert a törvény (Btk.)igenis tartalmazza a jogtalanul fogvatartottak számára a kártérités intézményét. És a Burka ügy hatására, egyre többen fognak kártérítési pert indítani az állam ellen. Azaz ellenünk! Olyanok, akik hónapokat, éveket ültek ártatlanul előzetesben, vagy ítélettel börtönben. És mi egyre többert fizethetünk.

Nem azok, akik,hanyag, trehány munkájukkal előídézik ezeket az ügyeket.
Mert örök igzság, hogy az IGAZSÁG nem hagyja elnyomni magát. Felszínre kerül.

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat